Emily az elsősöknél
Írás – olvasás óra Emilyvel, a terápiás kutyával
Április 25-én délután nagyon izgatottak voltak az 1.a osztályosok. Iskolaotthonos osztály lévén a délutáni magyar órára készülődtek. Ezen a napon azonban egy rendhagyó írás-olvasás komplex órát tervezett tanító nénijük Oroszi–Vékony Csilla és Emily gazdája, Judák Mihályné gyógypedagógus óvónő. Emilyvel már mindegyik elsős találkozott korábban, éppen ezért előzte meg érkezését nagy várakozás.
A tanítási óra előtt ismertettük a legfontosabb szabályokat a gyerekekkel. Olyan fontos dolgokra hívtuk fel figyelmüket, mint például a fegyelmezettség az órán, hogy Emilyhez mindig szemből közelítsenek, stb.
A tanóra bevezető részében Emily pacsival köszöntötte a neki bemutatkozó gyerekeket. Ezután az elsős magyar órák elmaradhatatlan része a mondókázás következett. Az „Ilyen nagy az óriás…”, majd a „Sétálunk, sétálunk…” kezdetű mondókával illetve dallal hangolódtunk rá az órára. Emily – a gyerekek nagy meglepetésére „ismerte” ezeket, és a gyerekekkel együtt ágaskodott, guggolt és sétált.
Az óra következő szakaszában Emilyhez járultak a gyerekek és a hámja megfelelő feliratú zsebéből kivettek 1-1 kártyát. Feladatuk az volt, hogy találják meg a mondat-kép párokat. Egymásba karolva jelezték a gyerekek, melyik kép kinek a mondatához tartozik. Az ellenőrzésben Emily is részt vett. Természetesen a jutalom sem maradhatott el! Egy dobókocka segítségével dőlt el, melyik ügyes kisdiáknak mi a jutalma. Volt köles fújás, Emily alagútban futtatása, akadály átugratása, sétáltatása, szlalomban futtatása, és jutalomkeresés. Emily lelkesen közreműködött a jutalomfeladatokban.
|
|
 |
Ekkor elhagytuk a terem szőnyeggel borított részét és a padok felé vettük az irányt. A már tanult nagy nyomtatott betűket kellett a gyerekeknek az általam előírt plakáton a nagy írott betűpárjuk mellé ragasztani. Három csapatban dolgoztak gyorsan és ügyesen. Emily az elkészített plakátokat ellenőrizte le. A munka során fegyelmezettek voltak a gyerekek a csapatmunkában sem eresztették ki a hangjukat, mert nem akarták a kutyust megijeszteni.
Ezt követően továbbra is az írásnál maradtunk: a gyerekek feladata az volt, hogy írják le a saját nevüket a füzetbe. Figyelve arra, le tudják-e már írni vezeték- és keresztnevüket is nagy kezdőbetűvel. (Segítségükre voltak az elkészült plakátok.) Körbejártam ellenőriztem az írásukat. A megfelelő megoldást azonban ezúttal Emily pecsétjével láttam el a sajátom helyett.
Az óra záró része az értékelés és a gyerekek önértékelése ismét hátul a szőnyegen ülve zajlott. Kiderült, hogy mindenki jól érezte magát, jól dolgozott. Ezt én is így találtam. Emily mindenkinek tetszett, ha csak tehették meg-meg simogatták az órán. Megígértem nekik, hogy mivel ilyen szépen dolgoztak és jól viselkedtek, máskor is elhívjuk Emilyt tanítani. Nehezen engedtük haza Emilyt és Manyi nénit. Így még egy búcsú „Tűz-víz-repülő” játékot játszottunk Emilyvel.
Osztályfőnöktársam Kunczné Balázs Teréz is megnézte az órát és segítségemre volt a feladatok lebonyolítása során. Segítségét ezúton is nagyon szépen köszönöm!
Nagy örömünkre a tanórára ellátogattak az intézmény igazgató-helyettesei: Győri Krisztina és Ujváriné Lengyel Éva is.
Köszönjük szépen Judák Mihálynénak (Manyi néninek) és Emilynek ezt a felejthetetlen magyar órát, valamint az iskola vezetésének a lehetőséget.
A tanórán készült képek ide kattintva elérhetőek!
Oroszi-Vékony Csilla