Kovácsüzem

A cél: acél

Az osztályom idén, akárcsak 5. évfolyamban egy üzemlátogatáson vett részt technika órán Némethné Kóka Erika tanárnővel. Míg tavaly a famegmunkálásról, idén a fémekről tanultunk, és lehetőségünk nyílt arra, hogy a tanultakat magunk is megtapasztaljuk. 2015-ben a Kalapos család asztalosműhelyét, idén a Tóth család kovácsüzemét látogattuk meg. Osztályfőnökünk, Endrődiné Turú Erzsébet is velünk tartott.

Kovácsüzem

Tóth János a kovács szakmát 4 évtizede kezdte el 1960-ban kisiparosként. Ebben az időben a kézi kovácsmunkák (lópatkolás, kerítéskészítés) biztosították a megélhetését. Folyamatos szakmai képzés után a gépi kovácsolásra tért át. 1975-ben 4-5 munkagép állt rendelkezésre a termeléshez. Ekkor még a téli hónapokban történt a gyártás, mivel csak a mezőgazdasági munkák végén tudtak dolgozni. Az 1980-as évek közepén már az egész éves termelés is megvalósult. 1995-ben a József Attila utcában található műhely megépítésére került sor.

1997-ben fia, Tóth Szabolcs (gépészmérnök) is csatlakozott a termeléshez. 2013-ban megalapították a TÓTH ÉS FIA KOVÁCSÜZEM KFT-t.

A cég igyekezett fejleszteni magát a kornak megfelelően. A műhely méreteit túlnőve és az EU-s követelményeknek megfelelve elkezdték az új üzemcsarnok építését, amelyet a 6.a osztállyal meglátogattunk. Az üzemcsarnok a falu határában épült meg, ahova 2013 decemberében költöztek át, de mára ezt is kinőtték.

A cég itt ún. süllyesztékes kovácsolással foglalkozik. A darabok súlya az alakítás nagyságától függ, kb. 4kg. A megrendelt alkatrészhez mintadarab vagy tervrajz alapján szerszámot készítenek, amely bizonyos mennyiség vagy idő után elhasználódik. Ilyenkor azt „feljavítják”.

Az alapanyagokat különböző helyekről (felénk nincsenek nyersanyagbányák) pl. Budapestről, esetleg Olaszországból vagy Szlovákiából szerzik be, minőségük (BC3C, RMO4, rozsdamentes acél) és méretük (F16-60mm) is különbözik. Egy kis érdekesség: a bányák / alapanyag hiánya miatt Bács-Kiskun megyében szinte egyetlen képviselői ennek az iparágnak! Ezeket az alapanyagokat függesztett tárolókon helyezik el. A megrendelt alkatrészeket az igényeknek megfelelő anyagból kell készíteniük.

Az alapanyagokat az udvarról gépi mozgatással beviszik az üzemcsarnokba. Itt a szálvasat 4 db más-más fajta és erejű daraboló gépben feldarabolják a megfelelő méretre az alkatrész gyártása előtti napon, mert sok időt vesz igénybe. A darabolást az alkatrész mérete és súlya határozza meg. Ezeket elkülönítik konténerekben, aszerint, hogy mire kell felhasználni.

Ezután felhevítik az alapanyagot a kemencében 1000-1200 C° - ra.  Majd jön a „zömítés”. Itt az alapanyagot tömörítik, és „revétlenítik”. A revétlenítés: a hevítés után az acél felszíne leég (szaknevén reve) és ezt (kalapálással, fújással) letisztítják, hogy a formázás egyszerűbb legyen, és az oxid réteget eltávolítsák.

Aztán a frikciós préssel kialakítják az alkatrész formáját. Ezt a műveletet 2-3 ember végzi. A szerszám alsó részébe helyezik a zömített vasat, majd egy kar meghúzásával a felső szerszámforma lenyomódik. Több tonna energiájával összenyomja az acélt. Ekkor elnyeri az alkatrész az alakját, de ez csak egy nyers forma, mert a szélein még vannak a forró vasból melléfolyt részek.

A sorjázó gép ezt a felesleget távolítja el, és ezt mi is kipróbáltuk. Én különösen élveztem.

Kovácsüzem

Kovácsüzem

Mi az autóiparban használt olajhűtő csatlakozó elemét sorjáztunk, de készítenek a műhelyben még:

Befejező műveletek:

Köszönöm a Tóth családnak a gyárlátogatást

és a fogalmazás alapjául szolgáló anyagot

A látogatás képei ide kattintva megtekinthetőek!