Látogatóink  

Jelenleg 56 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

   

Keresés  


   

Tisztelt Szülők és kedves diákjaink!

"A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt."

Jan 1,5

Ez a munkánk nem is kevés!

 Kunszt József Katolikus Általános Iskola

Ha az iskolának nincs – vagy csak korlátozottan van – erkölcsi mondanivalója azon fiatalok számára, akiket összegyűjtött, akkor képtelen élni, működni. Nem lehet egyedüli cél a tanulás – a megismerés mögött nincs erkölcsi tartalék. Ki kell, hogy alakuljon valamilyen iskolai közösség, amely erkölcsi tartalmat ad.

Márpedig az igazi otthon emberközpontú. Igényeket támaszt a benne lakókkal szemben. Nemcsak „kiszolgálja” őket, hanem tartást ad nekik. Értük van, s nem nyomhatja őket agyon. Fontos, hogy az ember otthona nyitott. De nem „átjáróház” vagy vendégfogadó.

Az igazi otthon, még a legegyszerűbb is, nevel.

Ilyen szeretne lenni a mi iskolánk is és keresztény erkölcsi elveken alapul az együttlétünk! A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye legújabb intézménye.

Akasztón 1930-ban alapították az iskolát, melynek hagyományaira épül a mi közös munkánk.

Mindehhez mindenkinek erőt egészséget kívánok és sikerekben gazdag tanévet!

 

Akasztó, 2015.  szeptember 1.

Solti Kálmán

igazgató

Kunszt József

Kunszt József (1790-1866)

Kunszt Józsefpharosi választott püspök 1848

kassai püspök 1850

kalocsa-bácsi érsek 1851

Kunszt József Zubrohlaván született (Árva vármegye, ma Szlovákia része) 1790. június 28-án. Budai és nagyszombati tanulmányait követően kezdte meg tanulmányait az Esztergomi Főegyházmegye papnövendékeként. 1807-ben a pozsonyi Emericanumba küldik, majd 1808-ban Nagyszombatba filozófiát tanulni, 1810-től pedig a bécsi Pazmaneum növendéke lett. 1813-as pappá szentelését követően Drégelypalánkon lesz káplán, de már 1814-ben központi szolgálatra rendelik, nagybátyja, Kovalik János választott püspök és esztergomi érseki helynök érseki levéltárossá nevezi ki. 1816-tól szentszéki jegyző, 1820. november 1-től a Pazmaneum vicerektora (alkormányzója), majd 1824. augusztus 6-tól 1825. május 10-ig helyettes rektora (helyettes kormányzója). 1830. július 17-én pozsonyi kanonok lesz, de két év múlva, 1832 májusában (Kollányi Ferenc: 1831) kinevezik a Pazmaneum rektorának (kormányzójának), így ismét Bécsbe költözik. Az ő idejében jön létre a 1839-ben az önképző magyar irodalmi iskola, amely 1848-ig működik. Emellett 1833-ban a Boldogságos Szűzről nevezett veszprémvölgyi címzetes apát lesz. 1836. április 20-án esztergomi kanonoki kinevezést kapott, ahol folyamatosan emelkedett fölfelé: 1840. június 12-én sasvári főesperes, 1844. május 12-én (Szinnyei József: december 21.) szentistváni prépost. Bécsben marad egészen 1845-ös esztergomi általános helynöki kinevezéséig, az 1847-es széküresedéskor szeptember 17-én káptalani helynökké választják. 1848 februárjában pharosi választott püspökké nevezi ki V. Ferdinánd (1835-1848). A forradalom és szabadságharc idején Bécsbe menekült, a Főegyházmegyét helyettese kormányozta. A szabadságharc leverését követően, I. Ferenc József (1848-1916) 1850. május 30-án kassai püspökké nevezi ki. Püspökké Scitovszky János hercegprímás (1849-1866) augusztus 25-én szenteli Esztergomban, a társszentelők Palugyai Imre nyitrai (1839-1858) és Haulik György zágrábi (1837-1869) püspökök voltak. Székét október 4-én (a Kassai Főegyházmegye életrajzi adatai szerint október 6-án) foglalta el.
Kassán nem sokáig tevékenykedett, mivel rövid időn belül, 1851. november 30-án kalocsa-bácsi érsekké nevezi ki I. Ferenc József. IX. Pius (1846-1878) 1852. március 15-én prekonizálja. (Egyes lexikonok 1852. május 15-ét jelölik meg az áthelyezés dátumául, ez azonban a dokumentumok ismeretében korábban történt; talán ezen a napon kezdte el a kormányzást.) Renováltatta a Főszékesegyházat, 1860-ban betelepíti az iskolanővéreket Kalocsára, létrehozta kalocsai zárdájukat és nevelőintézetüket, megalapítva a Miasszonyunkról Nevezett (Szegény) Kalocsai Iskolanővérek Társulatát, akik idővel elemi iskolát, polgári iskolát, óvónőképzőt és polgári iskolai tanárképzőt szerveztek. Ennek megfelelően sok iskola és fiú- és leány-nevelőintézet alapítása fűződik a nevéhez érseki egyházmegyéje területén. Ő hívta be ugyanekkor Kalocsára a jezsuitákat is, hogy vegyék át a gimnáziumot, új épületet is alapított a számukra. Az érseki tanítóképzőt is ő alapította, és alapot hozott létre a kisszeminárium megalapítására. Reformokat vezetett be a kalocsai szemináriumban, és egy új, nagyobb kápolnát építtetett. Neves adakozó volt, akkori értéken jelentős összeget, mintegy egy millió forintot adományozott jótékony célokra. 1863-ben a tíz évvel azelőtt létrehozott Zágrábi Érseki Tartomány révén kisebbé lett Kalocsai Érseki Tartomány számára tartományi zsinatot tartott. Érdemei elismeréséül Őfelsége valóságos belső titkos tanácsossá nevezi ki (feltehetőleg 1852 – az 1853-as kalocsai sematizmus említi először), megkapja a Lipót-rend (1854. április 22.) és a Szent István Rend (1863) nagykeresztjét, végül Kollányi szerint Hétszemélyes Tábla társbírája (ez utóbbi címet a kalocsai sematizmusok nem említik) lesz.
1865. december elején Pestre utazik az Országgyűlésre, azonban 1866. január 5-én szélhűdés éri, meghal. Földi maradványait Kalocsára szállítják, a Főszékesegyházban temetik el. Végrendeletében több mint több adományt hagyott iskolákra, zárdákra, egyletekre, szentmisékre, szegényeknek, és más célokra. Hagyatékának nagyobb részét azonban a jezsuita vezetés alatt létesítendő kisszeminárium és a szegény diákok javára ajánlotta. 2001-ben Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek (1999-) Kunszt József-díjat alapított pedagógusok elismerésére.

 

   
© Akasztói Általános Iskola