Látogatóink  

Jelenleg 83 vendég és 0 felhasználó van vonalban.

   

Keresés  


   

Tanulmányi kirándulás - 3. nap

2015. április 29., szerda

Reggeli után folytattuk a település megismerését. A helység egyik legfontosabb látnivalója a Néprajzi Múzeum, itt a vasércbányászat történetéről meséltek nekünk. Megtudtuk, hogy a Torockóra települt német vasművesek honosították meg a vasfeldolgozást, így lett a település az erdélyi vasgyártás egyik központja. Megismertük a székely emberek használati tárgyait, a festett bútorokat és a gyönyörű népviseletet is megcsodálhattuk.

Következő úti célunk Nagyenyed volt, ahová kellemetlen esős időben érkeztünk meg. A város a Maros mentén, az Erdélyi-érchegység lábánál fekszik, területe régen lakott. Az első középkori települést a tatárjárás pusztította el, ezért német telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai beolvadtak az itteni magyarok közé. A régebbi, szerényebb vár helyén a XIV-XV. században építették fel Nagyenyed ma is látható várát. A város egyik fő látványossága a vár a maga kilenc bástyájával, az eredetileg gótikusnak épült vártemplommal, melyet később barokkosan építettek át. A templom falában lévő emléktáblánál mi is elhelyeztük iskolánk koszorúját. (A tábla az 1848-49 fordulóján elszenvedett pusztító tragédiának állít emléket, amikor a román népfölkelők felgyújtották a várost, lakosságának egy részét lemészárolták.) A történelmi Nagyenyed mindig a kollégiumot, az iskolavárost jelentette elsősorban. Kollégiumának az idők folyamán volt gimnáziuma, tanítóképzője, sőt még református teológiája is. Volt diákjai közül sokan híres emberek lettek, akik gazdagították a tudományt, irodalmat, művészetet. Nevüket a kollégium falán található emléktáblákon olvashattuk. Mivel a kollégium felújítás alatt van, így csak az udvarról nézhettük meg az impozáns épületet. Itt, a fűzfák alatt elevenítettük fel Jókai Mór A nagyenyedi két fűzfa című elbeszélését. 1704-ben a császári katonák (labancok) támadták meg a várost és a kollégiumot, ezt örökítette meg az író a művében.

Szakadó esőben és viharos szélben érkeztünk meg Gyulafehérvárra. A város egykor az Erdélyi Fejedelemség fővárosa volt. Fejlődésében több személy is fontos szerepet játszott, ezek közül meg kell említeni Hunyadi Jánost, aki a székesegyház építéséhez is jelentős mértékben hozzájárult, valamint Bethlen Gábort, akinek fejedelemsége alatt a város virágkorát élte. Ő alapította meg itt azt a kollégiumot is, amelyet később Apafi Mihály Nagyenyedre költöztetett. Gyulafehérvár napjainkban is a római katolikus püspökség székhelye. A Szent Mihály-székesegyház előtt kedves fogadtatásban volt részünk, az itt tanuló kispapok kaláccsal kínáltak bennünket. A székesegyház a XIII. században épült eredetileg román stílusban. A török-tatár pusztítások után többször is átépítették, melyek során újabb stíluselemeket is felhasználtak. A templom előbb a Hunyadiak, majd az erdélyi fejedelmek temetkezési helye volt. A sírok közül sokat feldúltak az eltelt évszázadok alatt, ezért közülük néhány már üresen áll. Itt találjuk János Zsigmond erdélyi fejedelem és anyja, Izabella királyné sírját, Martinuzzi György és Báthori András, egy későbbi erdélyi fejedelem (üres) sírját, valamint Hunyadi János és fia, Hunyadi László szarkofágját. A templom kriptájában van eltemetve a XX. század legnagyobb hatású erdélyi püspöke, Márton Áron. A székesegyház mellett található a püspöki rezidencia. A XVIII. században készült, csillag alakú várfal nagy része ma is épen áll. Keleti oldalán két kapu, az Alsó- és Felső-Károly-kapu áll.

Délután visszatértünk Torockóra, ahol megnéztük Nagy Ida néni magánmúzeumát. A tulajdonos lánya kalauzolt bennünket a régi tárgyak és népviseletek között. Innen az 1717-ben épült unitárius templomerődbe látogattunk, ahol a lelkész mesélt nekünk a település fölött magasodó Székelykőről, a településről és az unitárius vallásról. Megcsodáltuk a templom belsejét díszítő varrottasokat és a templomkertben felállított emlékművet és kopjafát.  Az unitárius lelkészi lakás falán elolvastuk az emléktábla szövegét, amelyen az áll, hogy Jókai Mór itt szállt meg 1876-ban. Felidéztük az író itt játszódó, Egy az Isten című regényét. Éhesen, átfázva érkeztünk meg a szállásunkra, ahol nagyon jól esett a meleg étel, a forró víz és a fűtött szoba.

 Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

Tanulmányi kirándulás

 Tanulmányi kirándulás

 

   
© Akasztói Általános Iskola